Nem jogsértő Koszovó függetlensége

Az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának (ICJ) tanácsadó véleménye szerint Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal.

A hágai bírák 10-4 arányban szavazták meg a tanácsadói, azaz nem kötelező érvényű véleményt, amelynek hosszú indoklása a csütörtök esti órákig tartott.

Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét - szögezte le Hágában Vuk Jeremic szerb külügyminiszter. "Nehéz napok állnak előttünk... Nagyon fontos, hogy megőrizzük a békét és a stabilitást a tartomány egész területén. Nem szabad, hogy polgáraink felüljenek provokációknak" - mondta, de nem fejtette ki, hogy milyen provokációkra gondol.

Boris Tadic szerb elnök szerint Szerbiának nehéz elfogadnia a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtöki döntését, de az ország továbbra is kizárólag politikai eszközökkel szeretné megvédeni területi integritását. "Egyértelmű, hogy a bíróság nem foglalt állást az elszakadáshoz való jogról, hanem úgy döntött, kizárólag a függetlenségi nyilatkozatot vizsgálja.

Megkerülte a lényegi kérdést, és az ügy minden politikai vonatkozásával együtt átengedte az ENSZ legfőbb szervének (a szeptemberben New Yorkban összeülő közgyűlésnek), hogy vitassák meg ott" - mondta Tadic a Beta hírügynökség jelentése szerint.

A Washingtonban tárgyaló koszovói kormányfő helyettese, Hajredin Kuci szerint igazságos döntés született, amely egyúttal megerősíti, hogy helyes volt kihirdetni Koszovó függetlenségét.

Az Európai Unió üdvözli az ICJ Koszovóval kapcsolatos döntését - közölte Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselője. Az EU kész támogatni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, amely elősegítené az együttműködést, és erősítené Szerbia és Koszovó esélyét az uniós csatlakozásra - állt Ashton közleményében.

Philipp Crowley amerikai külügyi szóvivő közleménye szerint az Egyesült Államok támogatja a Nemzetközi Bíróság véleményét, és - részben Belgrádnak címezve - felszólítja Európát, hogy "legyen egységes a közös jövő érdekében". Mike Hammer, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy Washington együttműködést sürget Szerbia és Koszovó között, s az ICJ döntését üdvözölve a két országot problémáik közös megoldására szólította fel.

Koszovó függetlensége dominót indíthat el

Moszkva a kihirdetett vélemény ellenére sem változtat álláspontján, azaz továbbra is ellenzi Koszovó függetlenségét - erősítette meg az orosz külügyminisztérium.

A német kormány viszont éppen saját álláspontja igazolásának tekinti a hágai bíróság véleményét. Guido Westerwelle német külügyminiszter ezzel együtt felszólította Belgrádot és Pristinát, hogy tartsák szemmel európai integrációjukat: "A szerbek és a koszovóiak jövője az EU-ban van" - hangoztatta.

New Yorkban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyilatkozatában arra szólította fel az országokat, hogy "akadályozzanak meg mindenfajta provokációt" a döntéssel összefüggésben.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár leszögezte, tudomásul veszik a bíróság véleményét, amely nem befolyásolja a szövetség koszovói missziója, a KFOR mandátumát. A NATO továbbra is pártatlanul, a többségi és kisebbségi közösségek érdekében tesz meg mindent a biztonság szavatolására - hangoztatta.

A NATO vezette nemzetközi erők fokozták jelenlétüket a szerbek ellenőrizte észak-koszovói Kosovska Mitrovicában, a tízezres katonaság parancsnoka mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nincs jele bármiféle mozgolódásnak.

A szélsőségesen nacionalista, ellenzéki Szerb Radikális Párt szerint a bíróság "súlyosan megsértette" a nemzetközi jogot és felszólította a belgrádi kormányt: követelje az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladéktalan összehívását annak érdekében, hogy vessen véget Koszovóban az EU békefenntartó missziójának.

A Hágai Nemzetközi Bíróság székhelye, a Béke Palota

A többségében albánok lakta Koszovóban a kilencvenes években az akkori szerb hatalom a lakosság tömeges megfélemlítésével, véres eszközökkel próbálta letörni a fegyveres függetlenségi mozgalmat, és az Egyesült Államok vezette NATO arra a következtetésre jutott, hogy a szerbek által elkövetett "etnikai tisztogatás" kimerítette a népirtás fogalmát. A Szerbia ellen indított 1999-es katonai akció nyomán a szerb fegyveres erők kénytelenek voltak távozni Koszovóból, a tartomány nemzetközi ellenőrzés alá került, majd 2008-ban az ottani albánok kikiáltották függetlenségüket.

A Koszovóhoz ragaszkodó Szerbia a nemzetközi jog azon alapelvére hivatkozott, amely védi az államok területi épségét és sérthetetlenségét. Koszovó ezzel szemben egy másik nemzetközi jogi alapelvre, a nemzetek önrendelkezési jogára építette saját érveit, valamint arra az állításra, hogy az "etnikai tisztogatással" Szerbia elveszítette erkölcsi jogosultságát a terület fölötti ellenőrzésre.